Média

2022

A Józsefváros Újság 8 és fél című podcastja Molnár György igazgatósági taggal és Gaal Ilona cégvezetővel

Miért nem működött a kishitelezési program Józsefvárosban, és miért működik mélyszegénységben élők, főként romák között, hogy miért kevés a bedőlt hitel, és az önálló jövedelemtermelő tevékenység hogyan adja vissza az emberek önbecsülését és segíti őket szilárd egzisztenciát teremteni.

A Szabad Európa interjúja Molnár Györggyel, igazgatóságunk tagjával.

„Volt, amikor valaki nem fizette vissza a hitelt. Elkezdte fizetni, majd abbahagyta, és azt mondta, hogy a családja, a gyerekek látnák a kárát, nem tudja megvonni tőlük a falatot. Gondoltuk, hogy ő most biztos becsap minket. Majd egyszer csak, amikor elkezdett jobban keresni, egy összegben visszafizette az egész tartozást, holott erre semmilyen kötelezettsége nem volt. Az ügyfelek ennek érzik a jelentőségét.”

A 444.hu cikke az új közmunka-rendeletről, amely eltörli azt a limitet, hogy egy ember maximum tíz évig foglalkoztatható közmunkában. Szakértő: Molnár György, igazgatóságunk tagja.

„Az új kormányrendelet tulajdonképpen egy beismerése annak, hogy van egy társadalmi réteg, akiknek az egyetlen lehetséges foglalkoztatási forma a közmunka. A kormány nem találta ki, hogy mi legyen azokkal, akik 10 év után se tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ezért a vészhelyzetre hivatkozva időt adnak maguknak.”

Az rtl.hu írása az újlipótvárosi Babka Deli delikát üzlet és a Kiútprogram együttműködéséről. 

„Hogy az ország legszegényebb régiójából jövő uborkára a főváros legjobb módú közönsége figyel fel, és áldoz, szimbolikus. Azt mutatja meg, hogy milyen messzire vezet a szolidaritás, ha nem hasítjuk ki a tudatunkból azokat, akik a legnehezebb körülmények között élnek.”

Felcsuti Péter – Molnár György – Polgár András: Zárlatos közteherviselés. 

Publicisztika arról, hogy miért járulnak hozzá a szegények fajlagosan jobban a közterhekhez, mint a gazdagok. Az írás alapját képző kutatást igazgatóságunk tagjainak (a cikk szerzőinek) hipotézisei és kérdései mentén a Budapest Intézet végezte.  „Mivel nem nehéz belátni, hogy ugyanaz a jövedelem(többlet) többet ér a szegény, mint a gazdag háztartás számára, a progresszív rendszerrel nagyobb társadalmi jólét érhető el, mint az egykulcsos szja esetén. ”

A Budapest Times riportja a Kiútprogramról (angol nyelven ).  Szerző: Mary Murphy.

„Kiútprogram is a game-changer. It’s replacing dependency with independence. With independence comes involvement. And with involvement comes empowerment. It’s not rocket science. Participants are working more, earning more, buying more, and thus paying more into the local economy, which in turn is doing more than simply limp along.”

2021

A Transition Online-on angolul az Átlátszó 2020-as cikke:  Cucumber cultivation helps lift up Hungary’s poorest.

A HelloBiznisz kétrészes cikke a Kiútprogramról. Az elsőben az alapítók, a másodikban ügyfelek szólalnak meg:

„Nem az a kérdés, hogy mi miért segítünk, sokkal inkább az, hogy mások, akiknek több adatott a minőségi megélhetéshez szükségesnél, miért nem.” (Polgár András)

„Ma már minden eszköz az enyém, ez önbizalmat ad a folytatáshoz és az új tervekhez. Idén színes virágjaim is voltak, jövőre pedig „téglis” krizantémokkal bővítem a kínálatot. Kevesebb lesz az uborka és több a fólia.” (Balogh Emese)

A Bankárképző interjúja Kosztyiné Tóth Viktória munkatársunkkal a Vállalkozásfejlesztés2.0 programunkhoz kapcsolódó „Szakképesített Bankreferens” végzettséget nyújtó képzésről. 

„A személyes pénzügyi tervezés annyira megragadott, hogy a most indulóban lévő projekteknél a Bankárképzőben tanult módszerekkel és felépítéssel kezdtük el a tervezést.”

A Hírklikk interjúja Felcsuti Péterrel, igazgatóságunk tagjával 

„A Kiút valóban több, mint tíz éve „ketyeg” kizárólag magánadományokból. Nem lett belőle mozgalom, ahogy egyetlen, civilek által működtetett kezdeményezésből sem. Ezek mint a szigetek működnek, egymástól elszigetelve. Az okok nagyon sokrétűek, a legfontosabb ezek közül alighanem az állam támogatónak egyáltalán nem nevezhető magatartása. ”

2020

Az Ökotárs Alapítvány Második hullám – Civilszervezeti jó gyakorlatok a koronavírus-járványban (8. oldal)

„Eredmények:
– körülbelül 1,2 millió forint adományt gyűjtöttek és osztottak szét;
– saját forrásból kb. 500 ezer forintot költöttek járványügyi védőfelszerelésekre (maszkokra,
kesztyűkre, fertőtlenítőkre) a ügyfeleik számára;
– ügyfeleiknek kibővített szociális mentorálást nyújtottak (pl. digitális oktatásban való segítség,
egészségügyi tájékoztatás a rászorulóknak).”

A G7 cikke, amely áttekinti a Kiútprogram eredményeit.

„A Kiútprogramban ugyanis a működési költségeket és a hitelezési veszteségeket lehetetlen az ügyfelek által generált bevételből kitermelni, de még ha lehetséges is lenne, akkor sem ezt az irányt választanák, mert a cél az, hogy az ügyfelek által megtermelt bevételek minél nagyobb hányada náluk is maradjon.”

Az Átlátszó „Ami működik” blogjának cikke a Kiútprogram módszeréről, eredményeiről

„A rendszer kulcsszereplője a terepmunkás, akinek nem csak szociális munkásként, hanem termelőként is helyt kell állnia. A mentor szerepét betöltő terepmunkások a munkába állás előtt a Kiútpogram által szervezett képzésen vesznek részt. A terepmunkások mindig az adott környéken laknak, de a saját lakóhelyükön nem dolgoznak. A mentor folyamatos kapcsolatban áll a családdal, hetente körbejárja a kerteket, de telefonon is rendelkezésre áll. Nem csak a termeléshez szükséges tudást adja át az ügyfeleknek, hanem segít az ügyintézésben is a falugazdásznál, vagy a NAV-nál.”

Polgár András, igazgatóságunk elnöke a SozialMarie díjról a Civil Rádióban 2020. május 20.  Riporter: Huszerl József

 

Polgár András, igazgatóságunk elnöke a SozialMarie díjról a Klubrádióban.

„Nem csak azért kell, hogy (a mélyszegénységben élők) életben maradjanak, mert az a humánus, hanem azért is, mert nélkülük ez az ország nem tud működni. Ebben próbálunk a közmunkával és hasonló rémségekkel versenyezni.”  2020. május 5. Riporter: Dési János

 

A 24.hu videóstudósítása civilszervezetek segélyosztásairól a járvány idején.

„A járvány kirobbanása óta azok is elkezdtek segélyeket osztani, akik korábban ezzel nem foglalkoztak.”  Kiutas helyszín: Csengersima. (8.42-től)

A 444.hu cikke a vidéki közmunkaprogramokról a járványhelyzet idején.

„Sok közmunkás azért nem tud bemenni dolgozni, mert a távoktatás miatt otthon kell vigyázniuk a gyerekeikre. ”

A Magyar Narancs cikke a járványhelyzet szegényeket sújtó hatásáról.

„10 kilométernyi uborkát csinálok idén, ezzel körülbelül 20 főnek tudok majd munkát adni, de csak június elejétől. Most kell a palántákat elültetni, ahhoz elég 10 ember is. Mindenki azt kérdezi tőlem, tudnék-e még másoknak is munkát adni, ma is legalább nyolcan kerestek meg.” – meséli László.

2019

Az Index cikke Nyírpilisről, ahol a Kiútprogram jelentősen hozzájárul a tisztességes megélhetéshez

„Lakatosék 11 zsákkal hoztak ma, a mérlegjegyükre összesen 42 ezer forintot ír Turgyán. Nem most kapják meg a pénzt, a névre szóló mérlegjegyek alapján heti összesítést készít a gazdálkodó, és a Kiútprogram terepmunkása pénteken hozza az uborka árát a termelőknek.”

Az Abcúg cikke a munkaerőpiaci programunkról.

„A munkaügyi központ működése tehát sokakat inkább elijeszt, semmint ösztönöz az állami szolgáltatás igénybevételére. Egyedül persze Vicu sem tehet csodát, elsősorban annak tud segíteni, akinek van >>előhozható, passzív tudása<<.”

A Magyar Narancs interjúja Molnár Györggyel, igazgatóságunk tagjával a közmunkáról. 

„A Kiútprogram keretében találkoztam olyan polgármesterrel, aki valahogy mindig uborkaszüret idején rendelte be közmunkára az uborkásokat – a program mentoráltjai többnyire uborka-őstermelők –, mert nem tetszett neki, hogy azok tőle független jövedelemre tesznek szert. Minél inkább saját rabságában szerette volna tartani ezeket az embereket, ehhez pedig az kellett, hogy teljes egészében neki legyenek kiszolgáltatva.”

A 168 óra cikke a Kiútprogram 10 évéről.

„A kormány pedig nem csak paternalista, hanem egyenesen törekszik a kiszolgáltatott helyzet konzerválására, a helyi hatalmi viszonyok bebetonozására. Ilyen körülmények között csak abban bízhatunk, hogy az ilyen programok, mint a Kiút, a sikeres vállalkozóikon keresztül szemléletváltást hoznak.”

2018

A 24.hu cikke az egyik legsikeresebb termelőnkről, Bozsányi Lászlóról. 

(A Kiútprogram terepmunkása, Volkan) Roland nagyon büszke Lacira, mint mondja, talpig becsületes, megbízható. A helyi romák körében véleményvezér, adnak a szavára.”

2016

Az Abcúg cikke két, szegényeket támogató programról

„Megnéztük, mire mentek Székelyen Orbán Viktor tanácsadójának adománymalacaival, és mire jó egy komplett program, ami önfenntartásra tanít.”

A Klubrádió interjúja Molnár Györggyel, az igazgatóság tagjával. (Riporter: Dési János)

„Olyan emberek, akikről a külvilág azt könyveli el, hogy nem akarnak dolgozni, abban a pillanatban, ahogy egy értelmes munkalehetőség jelenik meg, a szüret idején napi tíz-tizenkét órát keményen dolgoznak.”

2015

A 444.hu írása a mikrohitelezésről

„Bár Molnár ma is belevágna a programba, de jóval kevesebb illúzióval. Azok a viták és belátások, melyek a mikrohitelezés nemzetközi megítélésében végighullámoztak, kicsiben itthon is mind megjelentek.”

Kiút a közmunkából. A Roma Sajtóközpont filmje a Kiútprogramról

„Most jelenleg az én kis társaságomban van 13 család, aki uborkázik. Mikor végzünk az uborkaszedéssel – itt édesanyáméknál van a felvásárlótelepem – két órától veszem át az uborkát, és mikor megvan a válogatás, kitöltöm nekik a mérlegjegyet, ki mennyi pénzt kapott.”

Gyurkó Szilvia írása a wmn.hu-n a programról és a Szerdai gyerek című filmről

„A most mozikba kerülő Szerdai gyerek című film főhőse, Maja egy olyan mikrohitelprogram segítségével próbál meg boldogulni, melyet a Kiútprogram inspirált.” (Horváth Lili Szerdai gyerek című filmje megtekinthető a Videán.)

2012

Felcsuti Péter és Molnár György, az igazgatóság tagjainak elemzése a Magyar Narancsban

„Ügyfeleink családjában az egy főre jutó átlagjövedelem havi 30 000 forint, ami – figyelembe véve a családméret miatti korrekciókat is – a KSH által 2011-re publikált létminimum fele. Egy önkéntes adatfelvétel alapján az ügyfelek 80 százaléka roma. (Harmaduk elsősorban magyarnak, másodsorban romának/cigánynak tekinti magát, további bő harmad fordítva, és a többiek azok, akik csak magyarok vagy csak romák.)”

A Roma közösség – cigány klub portál tesztelte a Kiútprogramot

„A rövid – egyébként korrekt, mellébeszélést kerülő – levélből világosan kiderül, hogy a hazai szegény bank egyelőre rendkívül szűk keretek között mozoghat, s földrajzilag (is) korlátozták a kiosztható mikrohitelek számát.”

A Magyar Narancs interjúja Polgár Andrással, az igazgatóság elnökével

„Hiszen a pilotnak épp az lenne az értelme, hogy a tapasztalatok birtokában széles körben elterjedjenek a bevált jó gyakorlatok. Erre szánja az EU is ezt az 1,4 millió eurót. Ez a tanulópénz ahhoz, hogy más tagállamokban is terjessze ezt az – üzemszerű működésében természetesen már sokkal olcsóbb – programot.”

2011

A hír24 cikke:

„A Kiútprogram igazgatótanácsának tagja azért nem érti a kormány passzivitását, mert szerinte jóval olcsóbb ezeket a vállalkozásokat támogatni, mint szociális segélyeket fizetni, és szerinte jóval hatékonyabb, mint a közmunkaprogram. ”

L. Ritoók Nóra a Kiútprogram megvalósíthatóságáról az Igazgyöngy Alapítvány által támogatott területeken 

„Hát, most itt vagyunk. Megpróbálom a program munkatársaitól megtudni, mire van esélyünk. Most inkább vágyak ezek, mint realitások, de már ez is valami. Mert ők már léptek. Együtt gondolkodtak, gondolkodnak.”

2010

A Népszabadság írása a program indulásáról:

„Ha a modell működik, akkor a hitelt visszafizetik a vállalkozások, a tulajdonosok pedig – a segélyrendszerről leválva – adófizetők lesznek.”